Szepesi Ferenc: Bohókás vallomás
Része vagy a nappalnak, s része az éjnek,
része vagy a sötétségnek és része vagy a fénynek.
Része vagy a szívemnek is, bár soha nem kérted,
a végtelennél messzebb is elrepülnék Érted.
Rád nézek és csodállak (meg Szeretlek titkon),
remegő szívemben őrzöm az én titkom.
Az első perctől kezdve beléd vagyok esve,
hogy ne gondoljak Rád? Nincsen olyan este!
Felébredek reggel, és eszembe jutsz rögtön,
rezzen a telefon: "Ó, csak tőle jöjjön!".
Földöntúli csodalány, az életre kelt álom,
tündérország kóborlója, kire ezer éve vágyom.
Szeretném, ha tudnád, hogy Te vagy már a minden,
jókedvem forrása, az örömöm, a kincsem.
Talán csak egy ember vagyok, olyan, mint a többi,
de Nálad jobban senkit nem fogok Szeretni.
Forrás: Szerelmes versek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése